Címke: AI

Blockchain Székelyföldön

A panel tematikája: Székelyföld 3.0: A közösségek jövője és a digitalizáció

Ha a Mesterséges Intelligencia disztópikus asszociációkat kelt, akkor a blokklánc és a kriptópénzek mindenképpen az utópiák fele billentik a közgondolkodást. De miközben ez törvényszerű (e technológiák által is értelmezzük a világot), a valódi kérdés mindig az, hogy mitől keletkezik az érték és ebben az értékteremtésben (vagy épp elpusztításban), sajátosságaik alapján, hol helyezkednek el a különféle technológiák.

A modern világban a társadalom három pillére (közösség, piac, állam) közül a valódi értéket csak az első állítja elő, miközben az állam a közösség védelméért a piac pedig a fennmaradó szükségletek kereskedés általi kielégítéséért felel. Évszázados jelenség, hogy a közösség is és az

állam is egyre inkább a piac hatalma alá kerül (főleg a valós szükségletek és a piac által mesterségesen keltett vágyak elszakadása miatt), még az olyan világméretű kataklizmák, mind a világháborúk fő kiváltó okát is a gazdasági haszonszerzés birodalmi logikájában találhatjuk meg.

De, miközben az államot még védi az aktuális (geopolitikai) világrend és a beszedett adó újraelosztásából következő hatalom, a közösség (az önkormányzatok, családok, civil szervezetek és egyházak, de most már az élhető környezetet és a természetes biodiverzitást is ide vehetjük), teljesen védetlen a piac, a fogyasztás mindent bekebelező logikájával szemben, ezért, már a digitalizáció előtt, a folyamatos térvesztés jeleit mutatta. Már a 19. század elején a Luddita-felkelés sem a gépek ellen, hanem a gépek által elősegített, a helyi (közösségi) termelőktől a kereskedők felé való hatalomátcsoportosítás ellen történt.

Ez a folyamat csak begyorsult a digitalizációval és csak tovább fog gyorsulni a Mesterséges Intelligencia, ezen belül is a szellemi munka automatizációjának térnyerésével. Amint Yuval Harari történész fogalmazott: mivel az életünk minden aspektusát anyagi haszonszerzésre lehet használni, a gépek jobban fognak ismerni minket, mint mi önmagunkat és ez a tudás (mivel a legjobb MI modellek a legtöbb adattal rendelkező globális szereplőknél fognak összpontosulni) nem a mi, a családjaink és a közösségeink épülésére, hanem kizárólag a globális szereplők profitszerzésére lesz fordítva. Ezt a jelenséget nevezte Bernard Stiegler filozófus Enthropocene-nek az entropia (rendezetlenség) és az Anthropocene (új földtörténelmi kor, amelyben már nem a természeti erők, hanem a globális gazdaság működésé alakítja a bolygónk arculatát) kifejezések összevonásával.

Stiegler szerint ennek a következménye a francia „sárgamellényes forradalom”, de ennek a számlájára írhatók a mai népvándorlások, de számos más pusztító következménnyel fenyegető társadalmi és természeti világjelenség is. Van-e kiút, kérdezhetjük. Ugyanaz a Bernard Stiegler, a megoldást az egyének, a családok és a közösség digitálizációval is megtámogatott megerősítésében (az együttműködés lefölözésére épülő „megosztási-gazdasággal” szemben) a „hozzájárulás alapú gazdaságban” látja. Mivel az algoritmusokat csak a közösségi-kulturális szabályozó rendszerek algoritmikus megtámogatásával lehet kordában tartani, az állam még meglévő szuverenitását ennek a rendszernek a lokális kiépítésére, majd kiterjesztésére kell áldozza. Ebben juthatnak szerephez a megosztott főkönyvi rendszerek (melynek egy fajtái a blokkláncok) melyek ahelyett, hogy a MI disztópiájára egy utópikus-anarchikus választ adnának, az algoritmusok által behálózott világban adnak egy ugyancsak algoritmikus támogatást a közösségi szabályozásnak. De ugyanez a technológia teszi lehetővé a közösségi normák, az államigazgatás és a piaci mechanizmusok közötti koordinációt, azaz egy olyan társadalom működési modell  kialakítását, amelyben a társadalom mindhárom pillére (de legfőképp a családok, amelyek minden társadalom alapját képezik) a szerepének megfelelő súlyhoz jut.

A digitális politikai vízión (a „hozzájárulás alapú gazdaságon”) túlmenően, ha szó esik majd a blokklánc technológia már most megfogható előnyeiről, mint például:

A közigazgatás és KKV-k számára már ma elérhető kereskedelmi alkalmazásokról (Internet of Value)
A jogrendszer egy részének az automatizálásáról (Internet of Agreements)
A szervezetek átalakulásáról (a bürokrácia leépülése decentralizáció által)
Ezen belül az államigazgatás teljes átalakulásáról (szabályozás, mint rendszerfunkció és nem külön rendszer)
Az egészségügy teljes átalakulása és kikerülése a „Big Pharma” (betegségipar) hatásköre alól


Copyright 2019 <i>IT Plus Klaszter</i> ©